A korábban májusban megrendezésre került Budapesti Pálinkafesztiválról már írtunk. Lássuk most azt, milyen sikere volt a fesztiválnak:

 

A Budapesti Pálinkafesztivál hangulatba hozta a belvárost, ahol több mint négyszáz pálinkából választhattak maguknak a vendégek és ahol idén ismét a mézes pálinkák aratták a legnagyobb sikert.

 

"A mézes továbbra is a legkeresettebb pálinka" - értékelte a négynapos Budapesti Pálinkafesztivált Maros Róbert főszervező, aki szerint a pálinkakészítőknek egyre inkább csökken az ellenszenve a mézes párlatokkal szemben és elfogadják a tényt, hogy a fogyasztók számára ez a legkedvesebb.

A Pálinka Nemzeti Tanács és a Vám- és Pénzügyőrség együttes nyilatkozatot adott ki, melyben kihangsúlyozzák, hogy közös feladatuknak tekintik, hogy a magyar pálinka, mint nemzeti ital védelme érdekében összehangolják a tevékenységüket. A két szervezet szorosan együttműködik annak érdekében, hogy ne kerülhessen forgalomba olyan alkoholtermék, amelyet jogszerűtlenül, a jövedéki szabályok megkerülésével állítottak elő - tartalmazza a két szervezet közötti együttműködési megállapodás.

Idén ötödik alkalommal nyitja meg kapuit a Városháza Parkban a Budapesti Pálinkafesztivál. A látogatók több mint háromszáz féle párlat közül találhatják meg a számukra legfinomabb főzetet, köztük az újdonságként debütáló pálinkakoktélokat.

 

A különleges ízekhez exkluzív program dukál, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan színes és színvonalas fellépők muzsikája garantál a május 6-9. közötti rendezvényen
Idén tavasszal a Városháza Parkban az eddiginél még nagyobb területen várja a látogatókat az Budapesti Pálinkafesztivál.

Idén több magyar pálinka is sikert aratott a Destillata 2010-es párlatversenyén. A hazai eredményhirdetést követően megtudtuk, pontosan mely italok kerültek fel a dobogóra Bécsben. A Zimek az áfonyapálinkával és az Irsai Olivér szőlőpálinkával nyerte el az év legjobbjai díjakat.

 

A Bécsben megrendezett Destillata 2010 nemzetközi párlatversenyen a 15 induló ország közül összesítésben a magyarok a harmadik helyet érték el, 77 éremmel. A legeredményesebbnek járó Nemzetgyőztes díjat idén a Zimek Manufaktúra kapta 11 éremmel, amelyből az Áfonya pálinka 2008 és az Irsai Olivér szőlőpálinka az év legjobbjai lettek, a főzde a harmadik aranyát pedig a szokatlan alapanyagból készült 2009-es Levendula párlatért kapta, valamint három ezüst- és öt bronzéremmel jutalmazták őket.

Igazán ínyenceknek, és ezen felül pálinka kedvelőknek ajánlom az alábbi receptet:

 

 

Hozzávalók:

 

- 20 dkg trappista sajt

 

- 5 dkg vaj

 

- 3 cl cseresznyepálinka

 

 

Végy 20 dkg trappistasajthoz  5 dkg vajat és 3 cl cseresznyepálinkát. A sajtot reszeld le,és dolgozd össze a vajjal és a pálinkával. Ízesítsd sóval és törött borssal.

 

A kész sajtkrémet hűtőben pihentessük legalább egy órát.

A magyar gasztrokultúrában egyre nagyobb szerep jut a minőségi magyar italoknak, köztük is felívelő pályát jár be a pálinka. Szerencsére már egyre többen rájöttek, egy hungarikumhoz minőség dukál és ezt a közönség is megérzi.

Egy év alatt 3,5 liter tiszta szeszt iszik meg egy átlagos magyar ember, közölték a statisztikusok. Ez nem kevés, de jó irányba változtak a fogyasztói szokások is változnak: egyre többen választják a pálinkát a minőségi italok közül, ami főleg a fiatalok körében népszerűbb.

Nőként talán furcsa lehet a pálinka szeretete, de egy okkal több, hogy még finom süteményt is készíthetünk a felhasználásával.

 

Örömmel fedeztem fel a minap a neten az alábbi receptet:

 

Pálinkás-meggyes kókusztekercs

 

Hozzávalók a tésztához: 50dkg kedvünkre való keksz ledarálva (lehet teljes kiőrlésű is), 4ek jó minőségű kakaó, 12 dkg porcukor, 1 üveg savanykás meggybefőtt leszűrt leve (kb. 3,5dl), fél deci pálinka (esetünkben szilva)

A kókuszkrémhez: 10dkg vaj, 8dkg porcukor, 1cs Bourbon vaníliás cukor, 10dkg kókuszreszelék

Továbbá: a leszűrt meggybefőtt kimagozva, 1dl pálinka, 1cs Burbon vaníliás cukor

A tetejére: kb.

Negyedik dolog a pálinka kóstolásánál, illetve ivásnál, hogy milyen formájú pohárból idd. Az igazi pálinkáspohár tulipánformájú, hogy az öblös részében kavaroghassanak az illatok, ennek feltétele persze a csupán félig töltött pálinka. Óvatosan, körkörös mozdulatokkal mozgasd a poharat, ne túl vadul, mert ekkor az alkohol illatát fogod érezni, nem pedig a gyümölcs aromáját. Ellenkező esetben az utóbbi variáció valósul meg. Lassan hintáztasd tehát a poharat!

A szlovákiai Nagytárkányban (ami északi szomszédunk egyetlen Tisza-parti települése!) hatodszor rendeznek már ilyet, ami azt jelenti, óriási kereslet van rá. Már tavaly is 57 induló volt!

 

A polgármester, Kopasz József az Új Szó című pozsonyi napilappal közölte: most először nem csak a pálinkafőzés kiskirályai, hanem a böllérek is összemérhetik tudásukat a VI. Nagytárkányi Kisüsti Pálinkaversenyen, függetlenül attól, honnan érkeznek. 4 kategóriában véleményezi a nemzetközi szakemberekből összeállt zsűri az italokat: szilva, alma, borpárlat és egyéb.

Első és legfontosabb szabály: a pálinkát tilos behűtve kínálni. Nagyon sok vendéglátóhelyen mégis ezzel találkozik az ember, holott ez nagy hiba, mert igazából szobahőmérsékleten, vagyis 18-20 fokosan adja ki a gyümölcsízt, aromáját. Hidegen „bezáródnak” az aromák, túl melegen pedig eltűnnek az illatok, erőtlennek hathat az ital.

 

Második fontos dolog a pálinka színe. A jó pálinka homogén, átlátszó, bár ez nem igaz az ágyas és érlelt pálinkákra, mivel ezek esetében a gyümölcságy módosíthat a színen, az érlelt pálinka pedig lehet halványsárga, de akár sötétsárga is.

A szombathelyi Weöres Sándor Színház rendhagyó színdarabot tűzött műsorára. Koleszár Bazil Péter és Sultz Sándor még 1998-ban járta körbe (szerintük) a kisember valós élettereit (magyarul számos kocsmát), és az ott gyűjtött beszélgetések, történetek alapján állítottak össze egy igazi közép-európai darabot. A párbeszédeket, sztorikat nem formálták át, csak dramaturgiai sorrendbe rakták, mi pedig megtekinthetjük Koleszár Bazil Péter rendezésében, és Kálmánchelyi Zoltán, Péter Kata, Orosz Róbert, Endrődy Krisztián, Bajomi Nagy György, Horváth Ákos valamint Senkovics Petra előadásában. Ami pedig nekünk, pálinkafogyasztóknak a legfontosabb, hogy talán többet tudhatunk meg arról, hogy: "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg varázsló, aki olyan pálinkát főzött, hogy ha abból ivott valaki, az utána mindenre tudta a választ.

 

 

 A pálinka- és likőrreceptek szakmai titoknak számítanak.Néhány pálinkáról szóló gyűjteményben ( pl:Balázs Géza: Pálinka, a hungarikum c. könyvében) találhatunk néhány ízletes pálinkareceptet.

Íme a legkülönlegesebbek:

 

 

Kökény likőr

 

Hozzávalók:
- 1 kg érett kökény (ha megcsípte az első dér, akkor még ízesebb)
- 1 liter borpárlat
- 250 g cukor
- 1 vaníliarúd
- 1 liter víz

 

Elkészítés: A kökényt egy zárható edénybe tesszük, és ráöntjük a párlatot.

Az alábbi recept garantáltan megédesíti és mámorossá teszi a karácsonyt. A pálinka, nemzeti italunk, fogyaszthatjuk bátran az ünnepekkor is. Aperitifnek, vacsora után vagy csak az íze kedvéért, hisz istenijó italunk.

 

 

 

 

Hozzávalók:

 

 

 

4,5 dl pálinka

1/2  dl méz

fahéj

szegfűszeg

ánizs

citromhéj

gyömbér

 

 

 

Összekeverjük a hozzávalókat a pálinkával, összerázzuk jól, majd karácsonyig még néhány alkalommal megtesszük ugyanezt, megállva,hogy nem kóstoljuk meg :)

 

Fogyasztás előtt leszűrjük.

2009. december 9., szerda 15:32

 

"A minőségi pálinka a legrangosabb nemzetközi párlatokkal is felveszi a versenyt!" - fogalmazott a magyar pálinka népszerűsítésre megrendezett "Pálinkaakadémián" Barabás Attila, a Pálinka Nemzeti Tanács tagja.

 

Az Agrármarketing Centrum szerint ideje átértékelnünk, amit védett nemzeti italunkról gondolunk. Sokak szemében a pálinka még mindig a régmúlt karcos, hígító szagú itala, holott a törvényi szabályozásnak és a pálinkafőző mesterek elhivatottságának köszönhetően ez az ital ma már hazánk egyik prémiumterméke.

 

A nyíregyháziaknak jó kis hétvégéjük lesz. Miklós helyett inkább Lucához kötik a pálinkázás nemes hagyományát, ennek örömére idén másodszor rendezik meg Luca napi pálinka ünnepüket, december 11-től december 12-ig. Helyszín a Bujtosi Szabadidő Csarnok és Megyei Sportintézet, címe: 4400 Nyíregyháza, Géza utca 8-16. Elsősorban a megyei pálinkafőzdék kóstoltatják párlataikat, de az ország szinte minden részéből érkeznek főzdék termékeikkel. Az érdeklődők kirakodóvásárral, és megyei ételkülönlegességekkel is találkozhatnak.

A Vajdahunyad-várban és a vár udvarán december 5-én tartják meg a második Szent Miklós Pálinkaünnepet. 2007 óta Szent Miklós napja egyben a Magyar Pálinka Napja, mivel a püspök a pálinka védőszentje is. 2009. december 5-én Magyarország Legjobb Pálinkáját fogadja a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A címet Gyulán adják ki a Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Versenyen. 2006 óta ezek a díjnyertes pálinkák megőrzendő Nemzeti Kincsnek számítanak.

Az idén negyedik alkalommal rendezi meg december elején Gráf József miniszter fővédnöksége mellett a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület a Pálinka Árkádiát a Kossuth téren.

 

A pálinka ünnepnapja kapcsán megtartott korábbi rendezvények sikerére alapozva az idei évben nagy érdeklődésre számítanak a szervezők.

 

A Magyar Pálinka Lovagrend (MPL) legfontosabb feladatának a minőségi pálinka népszerűsítését, megismertetését tekinti hazánk határain belül és kívül is. Első alkalommal 2007-ben ünnepelték meg Szent Miklósnak, a pálinkafőzők védőszentjének napján a Pálinka Napját a Kossuth téren, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) árkádja alatt, ahol a legjelesebb pálinkafőzdék várták legkiválóbb pálinkáikkal az érdeklődőket.

Az elmúlt napokban, hetekben a csapból is a Danubius és Sláger Rádiók megszűnésének híre folyt. Volt, aki nagyon sajnálta, hogy megszűnik, akadt, akit pont nem érdekelt az egész – ahogy többek közt engem sem -, az csatlakozhatott is akár a Facebook közösségi oldal „Lesz*rom a Slágert és a Danubiust” Klubhoz, hogy emígyen is kifejezze semleges érzéseit a rádióadók megszűnésével kapcsolatban.

 

És hogy hogyan telt a Danubius utolsó napja? Hát mi mással, ha nem Klubunk névadójával, bizony, pálinkával.

Folytatódik a korábban megkezdett marketing program a pálinka népszerűsítése érdekében, az eddigi 150 millió forint után az idén újabb 50 millió forint áll rendelkezésre erre a célra – közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

 

Eddig főként magyarországi kampányokat finanszíroztak ebből a keretből, a mostani összeg viszont főként azt szolgálja majd, hogy a pálinka külföldön is ismertebbé váljon. Az agrártárca vezetője elmondta: e területen az utóbbi néhány évben igen jelentős fejlődés volt tapasztalható.

A frissen lefőtt pálinka általában darabos, karcos ízű, nem tűnik túl finomnak. Ahhoz hogy igazán élvezni tudjuk, pihentetni, érlelni kell. Maga a pihentetés, ahogyan a neve is sugallja, valóban csak annyi, hogy békén hagyjuk a pálinkát akár hetekig, míg szépen lassan „lenyugszik”, szerkezete összeáll, fogyasztható, jó ízű produktum lesz belőle. Ehhez érdemes rozsdamentes, nem porózus tárolóedényt választani, az iparban általában rozsdamentes acéltartályt használnak, otthon talán az üvegballon a legmegfelelőbb (a műanyag a legelterjedtebb, de az rossz hatással lehet a pálinka ízére.) Pár hét múlva tulajdonképpen azon kapjuk magunkat, hogy kész a pálinkánk.

Amikor a szúrós, csípős jelleg után gyümölcsösebb aromájúvá válik az érkező folyadék, az már a középpárlat. Mondhatjuk, hogy a pálinka „lényege”, ebben van a legtöbb azokból a vegyületekből, amiket a legjobban élvezünk, mikor pálinkát fogyasztunk. Ez az alszesz kb. 30-35 százaléka.

 

A főzés során aztán egyszer csak megjelenik egyfajta „főttfazék” íz, savanykás aroma a párlatban. Innentől az utópárlat érkezik. Szintén érvényes rá, hogy, bár a kész pálinkához nem használjuk fel, nem szabad belőle túl sokat elválasztani, mert a kész ital veszíthet ízéből, karakteréből.

Az első főzés után lefőtt folyadék, az úgynevezett alszesz már kizárólag illékony összetevőkből áll, szilárd anyag nincsen benne. A második főzés célja tulajdonképpen finomítás. Ezzel tesszük koncentráltabbá, magasabb alkoholtartalmúvá a párlatot.

 

Betöltjük az alszeszt az üstbe, ezúttal bátrabban, mint a cefre esetében, az alszesz ugyanis nem habzik. Ugyanúgy határozottabban kezdjük az üst melegítését, majd egyenletesen lassítjuk a tempót.

Egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken.

 

 

 

 

 Szatmári szilvapálinka: Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen az fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el ezt a terméket megkóstolni.

Kevesen készítünk pálinkából "koktélt", kevert italt, pedig érdemes kipróbálni,mert a pálinka is remek koktél alapanyag.

 

Itt van például a tejszínes pálinka, mely az alábbi módon készül:

 

 

 Hozzávalók:

- 8 dl körte- vagy cseresznyepálinka
- 2 dl tejszín
- 2 g reszelt szerecsendió 

 

A pálinkát és a tejszínt lehűtjük, majd összekeverjük. Reszelt szerecsendióval kínáljuk.

 

forrás: www.izletes.hu

A Nielsen piackutató cég idén is közzétette, hogy mennyit, és milyen arányban költünk égetett szeszesitalokra. A felmérés a 2008 október és 2009 november közötti időszakot öleli fel.

 

Költeni ugyanannyit költünk ezekre a termékekre, mint az azt megelőző időszakban, kb. 73 milliárd forintot. Ez a pénz viszont a főleg az áfa emelésből, illetve a jövedéki adó 6,5 százaléknyi emelkedéséből következő áremelés miatt kevesebb italra volt elég idén, a mennyiségi forgalom 5 százalékkal esett.

A Vasi Hegyhát dimbes-dombos vidékén ősidők óta növény- és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak az itt élő emberek.

 

A térségben  az elmúlt évtizedekben több gyümölcsültetvény is létrejött. A gyümölcsösökkel egyidőben kialakult a pálinkafőzés hagyománya is. Ezt a hagyományt folytatva hozták létre a mai kor elvárásainak megfelelő ültetvényüket A pálinkafőzdében a pálinka a régi, hagyományos rézüstben, fatüzeléses rendszerben készül.

 

Az első főzéskor nem választjuk szét a különböző illékony párlatrészeket. Az első főzés alatt kivált folyadék, az úgynevezett alszesz, a későbbi pálinka alapja. Ennek a cefréhez képest már magasabb, de a kész pálinkához képest még alacsonyabb alkoholtartalma van, kb 10-30 %.

 

 

Fontos megemlíteni az úgynevezett „kozmaolaj” funkcióját a pálinkakészítésnél. A kozmaolaj az úgynevezett magasabbrendű alkoholok elegye. Bizonyos szintű jelenlétük elengedhetetlen a főzés során, mivel az illatanyagok kialakításában tevékenyen részt vesznek.

 

Pannonhalmára nemcsak az Apátság miatt érdemes kiruccanni. A pannonhalmi borvidéket senkinek sem kell bemutatni, az 1800-as évektől a jobbágyok – igaz a maguk örömére, de – főztek pálinkát, törkölyből, borból, szilvából és krumpliból. Az 1830as évekre már kereskedelmi céllal készültek ezek az italok, 1948-ban pedig a Pannonhalma Borvidék Gyümölcsértékesítő és Központi Szeszfőző Szövetkezet államosítása után tulajdonoscsere következett, ami a gyár újjáépítését követelte, végül 2007-ben a Győri Likőrgyár tulajdonába került a főzde, Pannonhalmi Pálinkárium néven.

 

A válságnak néha vannak pozitív hozadékai is. A pálinkafőzdék az idén jól járnak, ugyanis az idei gyümölcstermés az optimális időjárásnak köszönhetően kiemelkedően jó minőségű, a gyümölcsök többségének cukor – sav aránya optimális, cukorfoka, ízanyag tartalma kiemelkedő.

 

 

A termelők mégis eladási gondokkal küszködnek, legalábbis az extra minőséget illetően. A felvásárlók inkább a kevésbé jó, de olcsóbb kategóriát keresik, nemcsak a viszonteladók, de a feldolgozóüzemek is.

A Márton és lányai az egyik legizgalmasabb színfolt a hazai pálinkafőzdék világában. Egyediség, stílus és karakter jellemzi.

 

 

 

A Márton és lányai pár év alatt nőtte ki magát eghatározó márkává, bár Márton János nem családi hagyományt folytatva küzdötte fel magát a pálinkafogyasztók kedvencei közé. Mert kezdetben csupán bor- és almapárlatokat készített, mióta azonban megvásárolták a száz éves györkönyi községi pálinkafőzdék, kínálatukban finomabbnál finomabb pálinkákat is találni.

 

Idén harmadjára kerül megrendezésre a Budai Várban a Pálinka és Kolbászfesztivál 2009. október 8-11 között.

 

 

Pálinkafőzők, kolbászkészítők mutatkoznak be a Magyar Pálinkamarketing Nonprofit Kht. által biztosított területen.

 

A szervezők célja, hogy felhívják a figyelmet a hungarikumok igazi értékére, a hagyományőrzés fontosságára, és nem utolsó sorban a külföldi vendégeknek is hivatott bemutatni a magyar pálinka-, és kolbászkülönlegességeket.

 A Panyolai Pálinkafőzde mai napig megőrizte a pálinkakészítés hagyományait, azaz a tökéletesen érett gyümölcsöt - hagyományosan - rézből készült kisüstben párolják le, a pálinka egy részét ezután speciális eper-, és almafából készült hordóban érlelik.

 

A Panyolai Elixírjei között nem nehéz kedvencet találni, ám ha még nem ismered egyik pálinkájukat sem a feketecseresznye pálinkával érdemes kezdeni az ismerkedést.

 

Édes, mint egy fűszeres desszert a vacsora után,  lágy és marcipános ízeivel kényeztet.

A pálinka nemcsak a férfiak itala, mi nők is ihatunk, és iszunk is pálinkát, hiszen a gyümölcs selymessége, egy igazán jó pálinka feledtetheti az alkohol erősségét. Pálinkázzunk hát, óvatosan, mértékkel, ízlelgetve a gyümölcsös ízeket.

 

Kóstold meg ezt az öt pálinkát, garantáltan nem fogsz csalódni:

 

 

 

 

 

 Ágyas birsalmapálinka - Bolyhos Pálinkafőzde

 

 

 

 

 

 

Érett, zamatos, magas gyümölcstartalmú gyümölcsök. Évtizeted tapasztalat és számos bevált családi recept szerint dolgozik a Bolyhos Pálinkafőzde.

Folytatódjék hát a pálinkás koktél receptek sora:

 

 

Hudson Bay

 

3 cl gin

1,5 cl cseresznyepálinka

1 evõkanálnyi rum

1 evõkanálnyi citromlé

1 evõkanálnyi narancslé

Shakerben összerázzuk, s koktélos pohárba szûrjük.

 

 

Áfonyapálinka koktél / Jelly Bean

 

3 cl ánizslikõr

3 cl áfonyapálinka

 

Shakerben összerázzuk, majd koktélos pohárba szûrjük.

 

 

 

 

Körtepálinka koktél /Pear Rickey

 

5 cl körtepálinka

1 cl citromlé

szódavíz

1 szelet körte

citromhéj

 

Egy poharat félig töltünk jéggel, beleöntjük a citromlevet A és a pálinkát, megkeverjük, majd felöntjük szódával, és a tetejét citromhéjjal megpermetezzük.

Koktél alapanyagként hódít a pálinka. Kísérletező kedvű bartendereink új koktélokat készítettek pálinkát használva alapanyagként.

 

Érdekes kombinációk születtek, a legkedveltebb egy mézes körte - friss narancs, Oranginha (ejtsd: orandzsinya) névre keresztelt párosítás lett.

 

 

Próbáljuk ki azonban lelkesen az alábbi pálinka alapú koktélokat is:

 

 

 

 

Almapálinka koktél /Apple Car

 

3 cl almapálinka

3 cl Triple Sec

3 cl citromlé

Shakerben összerázzuk, s koktélos pohárba szûrjük.

A jövő hét végén, szeptember 26-án kezdődik a III. Pálinka Promenád az V. kerületben a Vigadó téren, és tart egészen 28-ig. Kicsi, de jó hangulatú rendezvény lesz, 15 híres, és kevésbé ismert, viszont kiváló főzde több mint 100 féle pálinkája közül válogathat az érdeklődő.

 

A pálinkák mellett rengeteg program is várja az érdeklődőket, fellép többek között a Four Fathers, Kontor Tamás, Szabó Eszter, Bíró Gergely, Szekeres Adrienn és még sokan mások.

Ha az ember Izsákon jár, a borok kóstolgatása mellett jó program lehet a Pálinkamúzeum megtekintése. A volt Ecker Likőrgyár régi székhelyén, a Zlinszki utcában található az ország talán egyetlen ilyen múzeuma.

 

Több mint 1000 kiállítási tárgy meséli el a pálinkafőzés ősi történetét. Az ezen a helyen 1922-ben alapított pálinkafőzde berendezéseit csaknem eredeti állapotukban tekinthetik meg az érdeklődők. A főzéshez használt eszközökön túl régi okmányokat, számlákat, korabeli logisztikai és értékesítési eszközöket, régi pálinkafőzőket és a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó szerszámokat is szemügyre vehet a látogató, csakúgy, mint hajdani címkéket, üvegeket.

A főzésnek a leggyakrabban használt, úgynevezett kisüsti módszerét írom le. Bár a név kis üstre utal, nem csak a házi főzésűek, hanem a nagyobb lepárlók pálinkái is így készülnek többségükben. A technológiában lehet persze különbség, de itt most inkább magáról a folyamatról lesz szó.

 

A cím az első főzés, ami arra utal, hogy nem csupán egyszer főzzük le a pálinkát. Nem is, hanem kétszer. Először az illékony részeket választjuk el a szilárd részektől, vagyis kifőzzük a cefréből az alkoholt, a vizet, a savakat, az illó- és aromaanyagokat.

A főzéshez, a cefrén és a főzőmester szakértelmén kívül, jó pálinkafőző eszközök szükségeltetnek. Két fő folyamatot kell tudnunk kezelni, először a cefre főzését, amikor gőz állapotban kiválnak belőle a pálinka alkotórészei, aztán ennek a gőznek a hűtését, hogy folyadékként érkezzen meg tárolóedényünkbe.

 

Az első fontos eszköz a főzőüst. Fontos, hogy melegedése jól szabályozható, egyenletes legyen. Természetesen, ahogy eddig is, az előkészítés összes fázisában fontos volt a tisztaság, most is, a főzésre használt, a cefrével, párlattal érintkező összes eszközt alaposan meg kell tisztítani.

A főzés gyakorlati leírása előtt lássuk, mi történik a cefre pálinkává válása során.

 

Ott a cefre, ez a cefreszagú, fura, darabos, alkoholos, nyomokban gyümölcsre emlékeztető kulimász. Nehéz elhinni, hogy ebből lesz a tiszta, átlátszó, illatos pálinka. Pedig ebből.

 

Nagyon leegyszerűsítve: a főzés során, a melegítés által kipárologtatjuk a cefréből a „lényeget”, amit aztán gőz állapotból visszahűtve, cseppfolyósítva gyűjtünk össze.

Párlatok megmérettetésével kapcsolatban a legtöbet a Destillata nevű osztrák versenyről hallunk. A világ párlatainak nincsenek olyan szintű, illetve ismertségű nemzetközi versenyei, mint mondjuk a boroknak, hiszen mondjuk whisky-t versenyeztetni konyakkal, rummal vagy pálinkával szinte lehetetlen lenne.

 

A pálinkák megmérettetésének nemzetközi porondja így a Destillata lett, ami elvileg világverseny, és bármilyen nemes párlatok versenyeztetésére nyitva áll, a gyakorlatban inkább mégis egy tágabb értelemben vett közép-európai megmérettetése ez az elsősorban gyümölcs alapú italoknak.

 

Az első fázis az előerjedés. Körülbelül 1-2 nap, különös ismertetőjele, hogy semmi látványos nem történik. Az élesztők szaporodnak és dolgoznak, az erjedés megindul, de a termelődő szén-dioxidot egyelőre elnyeli a cefre.

 

 

Ezután következik a körülbelül 2-3 napig tartó fő, avagy zajos erjedés. Valóban zajos: az egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxid felbugyog a cefréből, megkavarja, a fedőt is mozgathatja időnként, ahogy távozik a hordóból.

 

A cefrézéssel előkészítettük az optimális terepet az élesztők számára, indulhat az erjedés. Mint már szóba került a cefrézésnél, az erre a célra alkalmas élesztők a cefre cukortartalmát alkohollá alakítják át. Érdekes, hogy bár erjesztett italokat, ételeket évezredek óta fogyasztunk, az élesztők erjedésben betöltött szerepét csupán a XIX. század elején kezdték el behatóbban tanulmányozni.

 

 

Az erjedésnek levegőtől elzártan kell történnie.

Idén augusztus 27. és 30. között rendezik Balatonalmádiban a II. Balatonalmádi Pálinka Napokat. Nem csak pálinkákat kóstolhatnak a vendégek, a helyi éttermek magyaros ételspecialitásokkal készülnek, a Wesselényi strand előtti rendezvénytéren a pálinkafőzdék standjai mellett borházak, gyümölcstermelők, népi iparművészek, kézművesek várják az érdeklődőket. Délutánonként vidám színpadi műsorok, este pedig operett est és retro disco szórakoztatja az arra vágyókat.

 

 

Csütörtökön, az első (szakmai) napon pálinkaverseny lesz, az eredmény kiderül még a fesztivál ideje alatt. Akinek szerencséje van, szálláshelyén is pálinkás jó reggelt kívánnak neki, féldecis pohárban.

 

A legtöbb gyümölcsnél szükség lehet még egyéb adalékanyagokra, hogy az erjedés optimálisan menjen végbe.

 

 

Sok gyümölcsnek alacsony a savtartalma. Ezzel az a baj, hogy az élesztők optimális működéséhez szükséges egy kicsit savasabb táptalaj, amit a káros szervezetek pont nem szeretnek, vagyis alacsony savtartalom mellett szinte biztos, hogy nem lesz jó a pálinka. Ezért, pl. citromsavval vagy almasavval savazzuk a cefrénket.

 

Fontos lehet, pl. almánál, körténél, szilvánál, az úgynevezett „pektinbontás”.

Ha megvan a gyümölcs, amiből a pálinka készül, akkor a főzés előtt következik a cefrézés. Lényege, hogy a gyümölcsben elinduljon egy erjedés, melynek során a gyümölcs cukortartalma alkohollá alakul. Ahhoz viszont, hogy ez jól sikerüljön, sok mindenre oda kell figyelni. Az ehhez szükséges optimális körülmények megteremtése a cefrézés.

 

A legfontosabb, hogy az élesztők, melyek elvégzik a cukor alkohollá alakítását, nyugodtan, és normál tempóban tudjanak dolgozni.

 

Pálinkát gyümölcsön kívül még lehet borból, illetve seprőből és törkölyből főzni. Fontos, hogy a hatályos magyar pálinkatörvény értelmében csak a törkölyből készült párlat viselheti a pálinka nevet, de ahogy hagyományosan az ágyas, mézes párlatokat is pálinkának tekintjük, úgy ezeket is, még ha nem is viselhetik a pálinka nevet.

 

 

A bor, magas alkoholtartalma miatt kiválóan alkalmas párlatkészítésre, a világ leghíresebb borpárlatát konyak néven ismerjük.

 

 

Ugyancsak a rossz ízhatás elkerülése miatt fontos, hogy a gyümölcs egészséges legyen, illetve szállítása során a legkörültekintőbben járjunk el, nem szabad, hogy ütődjön. Ebből következően most legendát rombolunk: nagyapáinknak az a pálinkája, amit elrohadt, fáról leesett gyümölcsből készítettek, lehet, hogy magas alkoholtartalmú volt (mely fontosságának legendáját ugyancsak leromboljuk később), de biztos, hogy ízében inkább valamiféle petróleumos jelleg dominált, mint friss gyümölcsíz. Fontos továbbá, hogy a gyümölcs tiszta legyen, felületére lehetőleg semmilyen idegen anyag ne kerüljön, újfent csak az optimális ízhatás elérése miatt.

 

 

 

 

 

A következő fontos tényező, ha már szóba került, az aromája a gyümölcsnek.

 

A pálinka lelke, alapja, lényege a gyümölcs. A legjobb gyümölcsből lesz a legjobb pálinka – de mitől lesz a legjobb a gyümölcs?

 

 

Fontos, hogy a gyümölcs cukortartalma a lehető legmagasabb legyen, hiszen minél nagyobb a cukortartalom, annál magasabb lesz a pálinka alkoholtartalma. Ebből persze logikusan következhetne az, hogy túlérett gyümölcsből lesz a legjobb pálinka, ami nem igaz, hiszen ez esetben már olyan folyamatok indulnak el, illetve olyan vegyületek alakulnak ki a gyümölcsben, melyektől a pálinka rossz ízeket kap. Így mondhatjuk, hogy a gyümölcs az úgynevezett fogyasztásra érett állapotban a legmegfelelőbb pálinka főzéséhez.

A XX. század elejére igazi pálinkanagyhatalom lettünk, nemzetközi híre lett a legnemesebb magyar pálinkáknak, termelésünk pedig elérte a 2 millió hektolitert. Ekkor váltak híressé ma már eredetvédett pálinkáink, a szatmári, a békési szilva, illetve a kecskeméti, a békési barack. 1938-ban állami monopóliummá vált a szeszfőzés. A világháború után a szocialista évtizedek a pálinka hanyatlásának évtizedei voltak, a rossz minőségű alapanyag, a szakemberhiány, a technikai felszereltség hiánya egyre rosszabb minőségű pálinkákat eredményezett, illetve a kommersz szeszesitalkészítés felvirágzását hozta magával.

 

 A szeszfőzésnek régi hagyománya van Magyarországon. Sokan azt állítják, hogy a honfoglaló magyarok keletről hozták magukkal ezt a tudást, de valószínűbb, hogy ők még a lepárlás folyamatát nem ismerték, csak az erjesztését. A lepárlás őshazájának a mai Skóciát tartják, innen juthatott el Európába, hozzánk feltehetőleg Csehországból a szeszfőzés tudománya. „Aqua vitae reginae Hungarie” „a magyar királyné életvize” – így hívták azt a rozmaringgal ízesített borpárlatot, amit Károly Róbert magyar király felesége Erzsébet királyné fogyasztott köszvényére, későbbi leírások szerint 1332-ben.

Korábban (a 2002. törvény előtt) 3 minőségi kategóriáját ismertük a pálinkának, melyek a mai napig megvannak, és a köztudatban továbbra is pálinka néven szerepelnek:

 

 

Kommersz italok, melyek víz, finomszesz és aromák hozzáadásával készülnek. Gyümölcsöt sosem láttak, olcsón be lehet tőlük rúgni, élvezeti értékkel nem rendelkeznek, vagy legalábbis minimálissal.

 

 

 

 

Úgynevezett vágott párlatok, ezek voltak a csúcsitalok évtizedekig, részben gyümölcspálinkát, részben vizet és finomszeszt tartalmaznak.

 

Úgynevezett lepárlással, főzéssel a világ szinte minden táján készítenek magas alkoholtartalmú szeszes italokat. Híres italok a vodka, a gin, a whisky, a rum, a cognac, és még lehetne sorolni. Azt viszont elmondhatjuk, hogy a világban talán sehol ilyen sokféle gyümölcsből, ilyen változatosan nem készítenek párlatokat. Merthogy ez lenne a pálinka lényege, a gyümölcs. A 2002. július 1-jén életbe lépett 1-3-1576/89-es számú előírás (Magyar Élelmiszerkönyv) mondja ki hivatalosan, hogy mi is az a pálinka.