A szlovákiai Nagytárkányban (ami északi szomszédunk egyetlen Tisza-parti települése!) hatodszor rendeznek már ilyet, ami azt jelenti, óriási kereslet van rá. Már tavaly is 57 induló volt!

A polgármester, Kopasz József az Új Szó című pozsonyi napilappal közölte: most először nem csak a pálinkafőzés kiskirályai, hanem a böllérek is összemérhetik tudásukat a VI. Nagytárkányi Kisüsti Pálinkaversenyen, függetlenül attól, honnan érkeznek. 4 kategóriában véleményezi a nemzetközi szakemberekből összeállt zsűri az italokat: szilva, alma, borpárlat és egyéb.

Az idén negyedik alkalommal rendezi meg december elején Gráf József miniszter fővédnöksége mellett a Magyar Pálinka Lovagrend Egyesület a Pálinka Árkádiát a Kossuth téren.

A pálinka ünnepnapja kapcsán megtartott korábbi rendezvények sikerére alapozva az idei évben nagy érdeklődésre számítanak a szervezők.

A Magyar Pálinka Lovagrend (MPL) legfontosabb feladatának a minőségi pálinka népszerűsítését, megismertetését tekinti hazánk határain belül és kívül is. Első alkalommal 2007-ben ünnepelték meg Szent Miklósnak, a pálinkafőzők védőszentjének napján a Pálinka Napját a Kossuth téren, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) árkádja alatt, ahol a legjelesebb pálinkafőzdék várták legkiválóbb pálinkáikkal az érdeklődőket.

Kevesen készítünk pálinkából "koktélt", kevert italt, pedig érdemes kipróbálni,mert a pálinka is remek koktél alapanyag.

Itt van például a tejszínes pálinka, mely az alábbi módon készül:

- 8 dl körte- vagy cseresznyepálinka
- 2 dl tejszín
- 2 g reszelt szerecsendió 

A pálinkát és a tejszínt lehűtjük, majd összekeverjük. Reszelt szerecsendióval kínáljuk.

forrás: www.izletes.hu

A Nielsen piackutató cég idén is közzétette, hogy mennyit, és milyen arányban költünk égetett szeszesitalokra. A felmérés a 2008 október és 2009 november közötti időszakot öleli fel.

Költeni ugyanannyit költünk ezekre a termékekre, mint az azt megelőző időszakban, kb. 73 milliárd forintot. Ez a pénz viszont a főleg az áfa emelésből, illetve a jövedéki adó 6,5 százaléknyi emelkedéséből következő áremelés miatt kevesebb italra volt elég idén, a mennyiségi forgalom 5 százalékkal esett.

A főzés gyakorlati leírása előtt lássuk, mi történik a cefre pálinkává válása során.

Ott a cefre, ez a cefreszagú, fura, darabos, alkoholos, nyomokban gyümölcsre emlékeztető kulimász. Nehéz elhinni, hogy ebből lesz a tiszta, átlátszó, illatos pálinka. Pedig ebből.

Nagyon leegyszerűsítve: a főzés során, a melegítés által kipárologtatjuk a cefréből a „lényeget”, amit aztán gőz állapotból visszahűtve, cseppfolyósítva gyűjtünk össze.

Az első fázis az előerjedés. Körülbelül 1-2 nap, különös ismertetőjele, hogy semmi látványos nem történik. Az élesztők szaporodnak és dolgoznak, az erjedés megindul, de a termelődő szén-dioxidot egyelőre elnyeli a cefre.

Ezután következik a körülbelül 2-3 napig tartó fő, avagy zajos erjedés. Valóban zajos: az egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxid felbugyog a cefréből, megkavarja, a fedőt is mozgathatja időnként, ahogy távozik a hordóból.

A cefrézéssel előkészítettük az optimális terepet az élesztők számára, indulhat az erjedés. Mint már szóba került a cefrézésnél, az erre a célra alkalmas élesztők a cefre cukortartalmát alkohollá alakítják át. Érdekes, hogy bár erjesztett italokat, ételeket évezredek óta fogyasztunk, az élesztők erjedésben betöltött szerepét csupán a XIX. század elején kezdték el behatóbban tanulmányozni.

Az erjedésnek levegőtől elzártan kell történnie.

A legtöbb gyümölcsnél szükség lehet még egyéb adalékanyagokra, hogy az erjedés optimálisan menjen végbe.

Sok gyümölcsnek alacsony a savtartalma. Ezzel az a baj, hogy az élesztők optimális működéséhez szükséges egy kicsit savasabb táptalaj, amit a káros szervezetek pont nem szeretnek, vagyis alacsony savtartalom mellett szinte biztos, hogy nem lesz jó a pálinka. Ezért, pl. citromsavval vagy almasavval savazzuk a cefrénket.

Fontos lehet, pl. almánál, körténél, szilvánál, az úgynevezett „pektinbontás”.

Ha megvan a gyümölcs, amiből a pálinka készül, akkor a főzés előtt következik a cefrézés. Lényege, hogy a gyümölcsben elinduljon egy erjedés, melynek során a gyümölcs cukortartalma alkohollá alakul. Ahhoz viszont, hogy ez jól sikerüljön, sok mindenre oda kell figyelni. Az ehhez szükséges optimális körülmények megteremtése a cefrézés.

A legfontosabb, hogy az élesztők, melyek elvégzik a cukor alkohollá alakítását, nyugodtan, és normál tempóban tudjanak dolgozni.