Szeretettel köszöntelek a Pálinka Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pálinka Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pálinka Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pálinka Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pálinka Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pálinka Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Pálinka Klub közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Pálinka Klub vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A szeszfőzésnek régi hagyománya van Magyarországon. Sokan azt állítják, hogy a honfoglaló magyarok keletről hozták magukkal ezt a tudást, de valószínűbb, hogy ők még a lepárlás folyamatát nem ismerték, csak az erjesztését. A lepárlás őshazájának a mai Skóciát tartják, innen juthatott el Európába, hozzánk feltehetőleg Csehországból a szeszfőzés tudománya. „Aqua vitae reginae Hungarie” „a magyar királyné életvize” – így hívták azt a rozmaringgal ízesített borpárlatot, amit Károly Róbert magyar király felesége Erzsébet királyné fogyasztott köszvényére, későbbi leírások szerint 1332-ben. Innentől bizonyosak lehetünk benne, hogy Magyarországon, elsősorban persze ekkor még gabonafélékből, de elterjedt a lepárlás tudománya. Később Mátyás ideje alatt már megkülönböztették a gyümölcsből, illetve gabonából készült párlatokat.
Feltehetőleg a XV. századi időnkénti gabonahiány miatt kezdtek el elsősorban
gyümölcsből pálinkát főzni. A szlovák eredetű pálinka szót a XVI. században kezdtük
el használni, ekkor még a gabonapárlatokra. A XVIII. század végére már több ezer
főzde, üzem, likőrgyár működött az országban, ekkor hozták az első törvényeket
a pálinkafőzés szabályozása. 1850-ben bevezették a pálinkaadót, ekkor írták
össze az összes pálinkakészítő üzemet, és innentől vannak viszonylag pontos adataink
az ország pálinkatermeléséről.
|
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Pálinka alapok – A pálinka története 2. rész
Pálinka alapok – a második főzés 2. rész
Pálinka alapok – a második főzés 1. rész
Pálinka alapok – Mi a pálinka? 1. rész