És hogy hogyan telt a Danubius utolsó napja? Hát mi mással, ha nem Klubunk névadójával, bizony, pálinkával.

Folytatódik a korábban megkezdett marketing program a pálinka népszerűsítése érdekében, az eddigi 150 millió forint után az idén újabb 50 millió forint áll rendelkezésre erre a célra – közölte Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter.

Eddig főként magyarországi kampányokat finanszíroztak ebből a keretből, a mostani összeg viszont főként azt szolgálja majd, hogy a pálinka külföldön is ismertebbé váljon. Az agrártárca vezetője elmondta: e területen az utóbbi néhány évben igen jelentős fejlődés volt tapasztalható.

A frissen lefőtt pálinka általában darabos, karcos ízű, nem tűnik túl finomnak. Ahhoz hogy igazán élvezni tudjuk, pihentetni, érlelni kell. Maga a pihentetés, ahogyan a neve is sugallja, valóban csak annyi, hogy békén hagyjuk a pálinkát akár hetekig, míg szépen lassan „lenyugszik”, szerkezete összeáll, fogyasztható, jó ízű produktum lesz belőle. Ehhez érdemes rozsdamentes, nem porózus tárolóedényt választani, az iparban általában rozsdamentes acéltartályt használnak, otthon talán az üvegballon a legmegfelelőbb (a műanyag a legelterjedtebb, de az rossz hatással lehet a pálinka ízére.) Pár hét múlva tulajdonképpen azon kapjuk magunkat, hogy kész a pálinkánk.

Amikor a szúrós, csípős jelleg után gyümölcsösebb aromájúvá válik az érkező folyadék, az már a középpárlat. Mondhatjuk, hogy a pálinka „lényege”, ebben van a legtöbb azokból a vegyületekből, amiket a legjobban élvezünk, mikor pálinkát fogyasztunk. Ez az alszesz kb. 30-35 százaléka.

A főzés során aztán egyszer csak megjelenik egyfajta „főttfazék” íz, savanykás aroma a párlatban. Innentől az utópárlat érkezik. Szintén érvényes rá, hogy, bár a kész pálinkához nem használjuk fel, nem szabad belőle túl sokat elválasztani, mert a kész ital veszíthet ízéből, karakteréből.

Az első főzés után lefőtt folyadék, az úgynevezett alszesz már kizárólag illékony összetevőkből áll, szilárd anyag nincsen benne. A második főzés célja tulajdonképpen finomítás. Ezzel tesszük koncentráltabbá, magasabb alkoholtartalmúvá a párlatot.

Betöltjük az alszeszt az üstbe, ezúttal bátrabban, mint a cefre esetében, az alszesz ugyanis nem habzik. Ugyanúgy határozottabban kezdjük az üst melegítését, majd egyenletesen lassítjuk a tempót.

Egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek. Ha a feltételeknek megfelelnek, akkor a tájegység megkapja az eredetvédett termék megkülönböztető jelzőt, vagyis feltüntethető a terméken.

 Szatmári szilvapálinka: Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen az fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el ezt a terméket megkóstolni.

Kevesen készítünk pálinkából "koktélt", kevert italt, pedig érdemes kipróbálni,mert a pálinka is remek koktél alapanyag.

Itt van például a tejszínes pálinka, mely az alábbi módon készül:

- 8 dl körte- vagy cseresznyepálinka
- 2 dl tejszín
- 2 g reszelt szerecsendió 

A pálinkát és a tejszínt lehűtjük, majd összekeverjük. Reszelt szerecsendióval kínáljuk.

forrás: www.izletes.hu

A Nielsen piackutató cég idén is közzétette, hogy mennyit, és milyen arányban költünk égetett szeszesitalokra. A felmérés a 2008 október és 2009 november közötti időszakot öleli fel.

Költeni ugyanannyit költünk ezekre a termékekre, mint az azt megelőző időszakban, kb. 73 milliárd forintot. Ez a pénz viszont a főleg az áfa emelésből, illetve a jövedéki adó 6,5 százaléknyi emelkedéséből következő áremelés miatt kevesebb italra volt elég idén, a mennyiségi forgalom 5 százalékkal esett.