Párlatok megmérettetésével kapcsolatban a legtöbet a Destillata nevű osztrák versenyről hallunk. A világ párlatainak nincsenek olyan szintű, illetve ismertségű nemzetközi versenyei, mint mondjuk a boroknak, hiszen mondjuk whisky-t versenyeztetni konyakkal, rummal vagy pálinkával szinte lehetetlen lenne.

A pálinkák megmérettetésének nemzetközi porondja így a Destillata lett, ami elvileg világverseny, és bármilyen nemes párlatok versenyeztetésére nyitva áll, a gyakorlatban inkább mégis egy tágabb értelemben vett közép-európai megmérettetése ez az elsősorban gyümölcs alapú italoknak.

A tavalyi nagy siker után idén szeptember 2. és 5. között még több programmal és érdekes látnivalóval rendezik meg Érpatakon a Zsindelyes Pálinka és Népi Gasztronómiai fesztivált.

Az esemény fő célja az, hogy színvonalas népművészeti programokat vonultasson fel, és ezzel bemutassa, milyen gazdag hagyományokkal rendelkezik országunk -kezdte a sajtótájékoztatón Papp József, a Zsindelyes Pálinkafőzde tulajdonosa, ügyvezetője.

Ennek jegyében lesz póni bemutató, néptánc, jó ebédhez szóló nóta, de nem marad ki a programból a főzőverseny és az Érpataki Asszonykórus sem.A négynapos fesztivál eseményeinek jelentős, és a nagyközönség számára leginkább látványos része szeptember 5-ére koncentrálódik, de szeptember 2-án, mintegy nyitó eseményként elindul Vasi Csaba triatlonista, aki a tavalyi fesztivál alkalmából megrendezett Pálinka a Vidékfejlesztésben című konferencián megalakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Pálinkaútat teszi meg futva, úszva és kerekezve.

Az első fázis az előerjedés. Körülbelül 1-2 nap, különös ismertetőjele, hogy semmi látványos nem történik. Az élesztők szaporodnak és dolgoznak, az erjedés megindul, de a termelődő szén-dioxidot egyelőre elnyeli a cefre.

Ezután következik a körülbelül 2-3 napig tartó fő, avagy zajos erjedés. Valóban zajos: az egyre nagyobb mennyiségű szén-dioxid felbugyog a cefréből, megkavarja, a fedőt is mozgathatja időnként, ahogy távozik a hordóból.

A cefrézéssel előkészítettük az optimális terepet az élesztők számára, indulhat az erjedés. Mint már szóba került a cefrézésnél, az erre a célra alkalmas élesztők a cefre cukortartalmát alkohollá alakítják át. Érdekes, hogy bár erjesztett italokat, ételeket évezredek óta fogyasztunk, az élesztők erjedésben betöltött szerepét csupán a XIX. század elején kezdték el behatóbban tanulmányozni.

Az erjedésnek levegőtől elzártan kell történnie.

Idén augusztus 27. és 30. között rendezik Balatonalmádiban a II. Balatonalmádi Pálinka Napokat. Nem csak pálinkákat kóstolhatnak a vendégek, a helyi éttermek magyaros ételspecialitásokkal készülnek, a Wesselényi strand előtti rendezvénytéren a pálinkafőzdék standjai mellett borházak, gyümölcstermelők, népi iparművészek, kézművesek várják az érdeklődőket. Délutánonként vidám színpadi műsorok, este pedig operett est és retro disco szórakoztatja az arra vágyókat.

Csütörtökön, az első (szakmai) napon pálinkaverseny lesz, az eredmény kiderül még a fesztivál ideje alatt. Akinek szerencséje van, szálláshelyén is pálinkás jó reggelt kívánnak neki, féldecis pohárban.

A legtöbb gyümölcsnél szükség lehet még egyéb adalékanyagokra, hogy az erjedés optimálisan menjen végbe.

Sok gyümölcsnek alacsony a savtartalma. Ezzel az a baj, hogy az élesztők optimális működéséhez szükséges egy kicsit savasabb táptalaj, amit a káros szervezetek pont nem szeretnek, vagyis alacsony savtartalom mellett szinte biztos, hogy nem lesz jó a pálinka. Ezért, pl. citromsavval vagy almasavval savazzuk a cefrénket.

Fontos lehet, pl. almánál, körténél, szilvánál, az úgynevezett „pektinbontás”.

Ha megvan a gyümölcs, amiből a pálinka készül, akkor a főzés előtt következik a cefrézés. Lényege, hogy a gyümölcsben elinduljon egy erjedés, melynek során a gyümölcs cukortartalma alkohollá alakul. Ahhoz viszont, hogy ez jól sikerüljön, sok mindenre oda kell figyelni. Az ehhez szükséges optimális körülmények megteremtése a cefrézés.

A legfontosabb, hogy az élesztők, melyek elvégzik a cukor alkohollá alakítását, nyugodtan, és normál tempóban tudjanak dolgozni.

Pálinkát gyümölcsön kívül még lehet borból, illetve seprőből és törkölyből főzni. Fontos, hogy a hatályos magyar pálinkatörvény értelmében csak a törkölyből készült párlat viselheti a pálinka nevet, de ahogy hagyományosan az ágyas, mézes párlatokat is pálinkának tekintjük, úgy ezeket is, még ha nem is viselhetik a pálinka nevet.

A bor, magas alkoholtartalma miatt kiválóan alkalmas párlatkészítésre, a világ leghíresebb borpárlatát konyak néven ismerjük.

Ugyancsak a rossz ízhatás elkerülése miatt fontos, hogy a gyümölcs egészséges legyen, illetve szállítása során a legkörültekintőbben járjunk el, nem szabad, hogy ütődjön. Ebből következően most legendát rombolunk: nagyapáinknak az a pálinkája, amit elrohadt, fáról leesett gyümölcsből készítettek, lehet, hogy magas alkoholtartalmú volt (mely fontosságának legendáját ugyancsak leromboljuk később), de biztos, hogy ízében inkább valamiféle petróleumos jelleg dominált, mint friss gyümölcsíz. Fontos továbbá, hogy a gyümölcs tiszta legyen, felületére lehetőleg semmilyen idegen anyag ne kerüljön, újfent csak az optimális ízhatás elérése miatt.

A következő fontos tényező, ha már szóba került, az aromája a gyümölcsnek.